f t g m
  • Retro számítógépek

  • Retro videojátékok

  • Interaktív kiállítások

  • Céges rendezvények

Copyright © 2019 Home - Hostgator Reviews - Retro számítógép kiállítás

A Commodore cég története

1958-ban Jack Tramiel Torontóban (Kanada) nyitott egy kis üzletet mechanikus írógépek eladására és javítására. Ezt az üzletet nevezi át 1959-ben Commodore International Limited-re. A későbbi sikeres számítógépgyártó cég neve megszületett. Az első években az eladó és javító üzletből gyártó lett, a Commodore felvásárolt egy berlini céget. A 60-as évek elején a Commodore már széles palettán kínált irodafelszereléseket, ezenkívül felvették az irodabútorok forgalmazását.

1965-ben végül a Commodore felvásárolt egy bútorcéget, melynek bútorait addig csak forgalmazták. Ennek a cégnek az irodaházába költözött a Commodore. Innen kezdve a Commodore irodabútort és tartozékokat gyártott, szekrényektől az asztalokon át az iratmegsemmisítőig.

Jack Tramiel

Jack Tramiel, cégalapító

Tramiel 1965-ben ismerkedett meg a kanadai ügyvéddel és bankárral Irvin Gould-dal (később a Commodore vezérigazgatója). Kettejük vezetése alatt befejezték a mechanikus számológépek gyártását. Tramiel egy Japánban való tartózkodása alatt látott először elektronikus számológépet és felismerte, hogy ez lehetne a Commodore jövője. Ezután keresett és talált egy céget, mely a Commodore név alatt elektronikus számológépeket gyártott.

1969-ben a Commodore már saját műhelyeiben gyártott elektromos számológépeket. A C108-at, az első elektronikus zsebszámológépet (mely csak a négy alapműveletet ismerte) dobták a piacra. Ekkor a Commodore még erősen függött a Texas Instruments IC-gyártó cégtől.

CbmC108 1

 Commodore C108 számológép

1974-ig a Commodore kibővítette a zsebszámológépek termékpalettáját, pl. technikai-tudományos, valamint "igazi" programozható számítógépekkel és memóriaegységekkel. 1972-ben a Texas Instruments maga is zsebszámológépeket kezdett gyártani, s ezzel a Commodore közvetlen konkurense lett.

1975-ben az integrált áramkörök erős áresése következett be. Ekkor a Commodore-nak még nagy raktárkészlete volt drágán vásárolt IC-k -ből és ebből következően drága számítógépekből, miközben a piaci árak estek és a konkurencia egyre nőtt. A Texas Instrumenttel való árháború a Commodore-t majdnem a csőd szélére sodorta. Ezután a kellemetlen tapasztalat után jutott Jack Tramiel arra felismerésre, hogy a cégnek mentessé kell válnia a beszállítóktól.

1976-ban a Commodore megvásárolta az egykori felvezető beszállítóját, a MOS Technology-t, hogy a saját függetlenségét biztosítsa. Ezután következett az IC gyártó Frontier és az LCD gyártó Micro Display Systems megvásárlása. Ezzel a Commodore a szükséges anyagokon kívül gyártási kapacitást és tudást (know how-t) is szerzett saját számítógéprendszerek gyártására.

1977-ben dobta piacra a Commodore a PET 2001 (PET = Personal Electronic Translator) az első teljes értékű személyi számítógépet (az Apple 2-vel körül-belül egy időben jelent meg). Processzorként, mint az Apple-nál is a MOS által konstruált 6502 szolgál, mely a későbbi modellekben is megtalálható. Ezenkívül a PET 8 KB RAM-mal, egy 40 karakteres monitorral és egy beépített kazettás meghajtóval volt felszerelve. A billentyűzet sajnos nem egyezik az írógépek billentyűsorrendjével, inkább az asztali számológépek billentyűzetére hasonlít, így a használata is nehézkes. A PET 2001-et világszerte forgalmazták és nagy siker övezte főleg Európában iskolákban, egyetemeken és az otthoni felhasználás terén.

pet2001

Commodore PET 2001

1979-ben dobta piacra a Commodore a CBM3000-es sorozatot. Később követi a CBM4000-es sorozat. Közös bennük, hogy a PET-tel szemben nagyobb memóriával és jobb (írógép) billentyűzettel rendelkeznek. A megcélzott piaci célcsoport elsősorban a profi irodai, nem pedig otthoni felhasználás.

CBM3008

Commodore 3008

1980-ban jelent meg a piacon a Commodore a VC20-al. A Basic alatt használható 3,5 KByte memória elég szerény, mégis fantasztikus sikert ért el a gép, mint otthoni számítógép. Több mint 2 milliót adtak el belőle. A VC20 megjelenésével a Commodore felosztotta a fejlesztéseit. Ezentúl külön gyártottak otthoni számítógépeket és külön irodai számítógépeket.

VC20

Commodore VC20

1982-ben mutatják be az USA-ban a Commodore 64-et. Először építenek gyárilag egy otthoni számítógépbe 64 KByte RAM-ot, hozzá pedig a saját idejében abszolút kitűnő grafikai- és hangtulajdonságokkal. A C64 sikere legenda, a gyártás leállításáig világszerte több mint 20 millió darabot adtak el. 1983-ban jelent meg a német piacon, ezzel Európában. Itt is azonnal otthoni számítógép-robbanást váltott ki. Nemsokkal később megjelent a hordozható változat, az SX64.

commodore 64

Commodore 64

sx64

Commodore SX 64

1984-ben szakadás jött létre a Commodore-n belül. 1984. január 13-án Jack Tramiel a többi cégtulajdonos nyomására elhagyta az általa alapított céget és megvásárolta az Atarit. Négy felső manager csatlakozott hozzá a Commodore-tól, valamint a C64 kifejlesztöje, Shiraz Shivji aki később az Atari ST fejlesztésének vezetője lett.

"...a cégét többé kevésbé diktátorként vezette. Döntéseket kizárólag a cég legfelső vezetése hozott, tehát Tramiel. Azonban mikor a fiait próbálta a magasabb pozíciókba helyezni, ellenkezésbe ütközött, nem utolsósorban Irvin Gould-tól." (idézet: 64´er 1/85 szám)Tramiels

Garry, Sam, Jack és Leonard Tramiel

Az Atari is (Jack Tramiellel) és a Commodore is megpróbált megvásárolni egy kis, csődbe jutott céget, az Amiga Inc.-t. Végül a Commodore nyeri meg a versenyt és 21,1 millió dollárért felvásárolta a céget a fejlesztőkkel együtt. Ezután a Commodore nagy erőkkel dolgozott az Amiga számítógépen (egy 16 bites számítógép, kiváló képességekkel, mindenekelőtt grafikai területen), miközben az Atari azonnal elkezdte egy konkurens termék fejlesztését.

Még Tramiel vezetése idején bemutatják az új modelleket, a C264-et és a C364-et, de ezen a néven sosem kerültek forgalomba. A C264-ből lett a Plus/4, mely a C64-et kellett volna leváltsa, ami azonban sosem következett be, még a beépített szoftver és az új 3.5-ös verziójú BASIC ellenére sem. A 264-es modellből készültek még a kisebb számítógépek, mint a C16, és a C116, melyek céljukat, hogy leváltsák a VC20-at szintén nem érték el. Összességében nézve az egész 264-es vonal egy bukás volt.

Commodoreplus4ntsc

Commodore Plus/4 NTSC változat

1985-ben megjelent a Commodore 64 rég várt nagytestvére, a Commodore 128. Ugyanúgy, mint az ugyanabban az évben megjelent Atari 130XE és a Schneider CPC 6128, a Commodore 128 is 128 KByte RAM-mal rendelkezik. A C128-ba viszont két processzor került, egy 8502 és egy Z80, mely lehetővé teszi, hogy a professzionális operációs rendszer, a CP/M fusson rajta. Igaz, ezt az MS-DOS addigra kiszorította, elavult lett. Ennek ellenére hatalmas a CP/M-en futó programok palettája. A másik két működési formája a C128-nak az új C128-as mód az új Basic 7.0-val és egy majdnem teljesen kompatibilis C64 mód. Sajnos a vásárlók és szoftvercégek által a C64 módra korlátozódik a C128, csak nagyon kevés program jelent meg az új számítógépre. Ezáltal kevesen vásároltak C128-at, mivel a C64-es programokat az olcsóbb C64-en is tudták futtatni. Később a C128 megjelent külön billentyűzettel is, ennek a neve C128D lett.

C128Commodore 128

A Commodore 1985. július 23 -án New Yorkban, a Lincoln Center-ben bemutatta az Amiga-t (később Amiga 1000-re nevezték át). A gép grafika és hang tekintetében vert minden addigit, még az Apple Macintosh és az Atari ST gépeit is. Ugyanúgy mint a Mac-ban és az ST-ben, az Amigában is a Motorola 68000-es processzora dolgozott. Speciális chipekkel támogatva egyedülálló képességű volt az Amiga. Grafikus felhasználói felületete, a Workbench, mely képes multitaszkingra.

Commodore Amiga 1000 Computer1986-ban az Amiga 1000 végre Németországban (ezzel Európában) is megjelent

A Commodore anyagi nehézségekbe kerül (az 1985-ös első negyedévi kimutatás 40 millió dollár veszteséget jelez), pletykák kezdenek keringeni a Commodore csődbemeneteléről. Még azt sem zárták ki, hogy a legnagyobb rivális, az Atari veszi át a céget. A Commodore felveszi Thomas Rattigan-t, aki korábban a Coca-Cola managere volt, így épphogy elkerülik a teljes romba dőlést.

1986 decemberben adták el az egymilliomodik C64-et Németországban. Ebből az alkalomból a Commodore egy sorozat különleges, arany C64-et adott ki, állítólag csak 160 db-ot, igazából azonban valószínűleg sokkal többet gyártottak.

c64goldBigArany festésű Commodore 64 az egymilliomodik legyártott példány tiszteletére

1987-ben bemutatták az Amiga 1000 utódait, az Amiga 2000-et és az Amiga 500-at. Az Amiga 500-as a VC20-hoz és a C64-hez hasonlóan egy "billentyűzet-számítógép" és szintén otthoni számítógépként került a piacra. Az Amiga 2000 desktop változatban került kiadásra, bővítőkártya-slotokkal. Az új modellek majdnem mindenben azonosak az Amiga 1000-el.

A Commodore úgy mint az Atari és más gyártók, a PC területen is jelen volt. Először a PC1-et vezették be, egy IBM-PC kompatibilis gép, bővítőslotok nélkül.

1988-ban bemutatták az Amiga 2500-at, mely azonban csak egy Amiga 2000, különböző bővítőkártyákkal felszerelve. Pl. a 2500AT-ban egy beépített 80286-os kártya, a 2500UX-ban egy MC68020-as turbókártya és Unix operációs rendszer (ezért UX).

a2500

Amiga 2500

1990-ban jött ki a rég várt Amiga 3000. Az első Amiga modell, mely Zorro3 slotokkal, beépített SCSI host-vezérlövel, és a javított ECS chipszettel rendelkezik. Az Amiga 3000 teljesen 32 bites rendszerű számítógép volt. A Motorola 68030-as processzora került bele, néhány modell később a 68040-es processzorral is megjelent. Az új, 2.0-ás operációs rendszerrel szállították, mely jó néhány javítást tartalmazott az 1.x verziókhoz képest. Az Amiga 3000 torony verzióban is kiadásra került, Amiga 3000T jelöléssel.

A3000T

Amiga 3000T

A SUN érdeklődést mutatott egy OEM liszensz iránt, mely szerint az Amiga 3000UX-et, mint a SUN alsó területét kiegészítő munkaállomásként gyártották volna. A Commodore ezt az üzletet sajnos nem kötötte meg. Az Amiga 500 utódaként piacra dobták az Amiga 500 Plus-t, ami a 2.0-ás Workbench-e és Kickstarttal van felszerelve, valamint 1 MB Chip memóriával és a javított ECS chipszettel. Egyébként azonos az elődjével. 1991-ben készítette a Commodore a CDTV-t (Commodore Dynamic Total Vision), ami egy CD lejátszó és egy Amiga 500 keveréke. Egy CD-ROM meghajtó van beleszerelve, a fő funkciókat egy távirányítóval lehet irányítani. A design-ja egy otthoni sztereó CD-lejátszóra hasonlít. A CDTV-nél sajnos ismét technikai visszafejlődés volt, mert az 1990-ben elhagyott eredeti chipset kerül beépítésre, valamint a régi 1.3-as Kickstarttal szállították.

amiga cdtv

Commodore CDTV

Az Amiga 600 1992-ben kerütl a piacra, majdnem teljesen azonos tulajdonságokkal, mint az A500 Plus. Ez az első SMD technikával készült Amiga. Ezáltal a gyártás során jelentős kiadásokat lehetett megtakarítani. Az A600 a felhasználók körében nem aratott sikert, mert nem tudta azt teljesíteni mint egy A500+ és néhány hátránya is volt, mint pl. hogy a billentyűzet kisebb lett, a numerikus rész teljesen lemaradt, az A500+-ból ismert bővítőbusz elmaradt, ehelyett egy PCMCIA port került beépítésre. Mivel a belső bövítőslot is eltér az A500+ -tól, így annak bővítőkártyái sem használhatók az A600-ban.

Amiga 600

Amiga 600

1992 októberében bemutatták a teljesen kibővített AGA chipszettel felszerelt gépeket, az Amiga 4000-et és az Amiga 1200-at. Az A1200 ismét egy "billentyűzet-számítógép" a klasszikus otthoni használatra, az A4000 mint professzionális desktopgép, bővítőhelyekkel került a piacra. Az A1200 nagyon gyors sikert aratott és minden addigi eladási rekordot megdöntött.

Amiga 1200

Amiga 1200

1993-ban dobta a Commodore a piacra az első videojátékkonzolját, a 32 bites CD32-t. Holott az eladási eredmények jók, mégsem tud a Commodore elég gépet eladni ahhoz, hogy kihúzza magát az egyre növekvő anyagi nehézségekből. A harmadik negyedévben elszenvedett 177 millió dollár veszteség után, a Commodore a teljes PC-vonal gyártásának leállítása mellett döntött.

CD32

Amiga CD32

1994 márciusában a new york-i tőzsdén először nem jegyezték a Commodore részvényeket. Ezt tömeges elbocsátások és gyárak bezárásai követik. A fejlesztőrészleget leállították, majd teljesen feloszlatták, ugyanígy a gyártást. 1994 április 29-én a Commodore hivatalosan nemzetközi csődöt jelentett. Egyes leányvállalatok, mint a Commodore UK és Commodore Deutschland még pár hónapig tovább dolgoztak, de később ezek is csődbe mentek.

1994 június 20-án elhunyt Jay Miner, az Atari XL/XE és az Amiga atyja, Mountain View-ben, az El Camino kórházban.

Jay Miner

2012. Április 8-án 83 évesen elhunyt Jack Tramiel, a családja körében, Monte Serenoban, Kaliforniában.

jack tramiel 2004Jack Tramiel 2004-ben